A hőszivattyú, mint csodafegyver
A gáz árának fokozatos emelkedésével nem véletlen, hogy egyre több család ismeri fel az alternatív fűtés és melegvíz-előállítás fontosságát. Legyen szó egy régi ház fűtési és meleg víz előállításának modernizálásáról, vagy egy új építésű ház komplett rendszerének tervezéséről, nem hagyhatóak figyelmen kívül a hagyományos fűtésnél két, háromszor hatékonyabb megújuló energiával vagy alternatív módon működő rendszerek.
Hatékony megoldás
A hőszivattyúk működési elve nem új keletű, ám elterjedésük az elmúlt harminc évben kezdődött el igazán hazánkban, miután felismerték, hogy a fosszilis erőforrások nem kimeríthetetlenek, illetve, hogy az energiaárak egyáltalán nem elhanyagolhatóak a gazdaságban. A hőszivattyúk a földből, a vízből illetve a levegőből, mint megújuló energiaforrásból nyerik ki a fűtéshez, vagy a használati-melegvíz előállításhoz szükséges energiát és jellemzően a szükséges energiaigény háromnegyedét képes a földben, talajvízben és a levegőben tárolt energiából fedezni. Ez annyit jelent, hogy 1 kWh bevezetett elektromos energiából mintegy 4 kWh fűtési energiát állíthatunk elő. Működését tekintve a hőszivattyú üzemelhet levegőcserével, ilyenkor az elhasználódott (felmelegedett) levegőből nyeri a készülék az fűtéshez szükséges hőt, illetve lehet levegőből fűtött vízzel, földből fűtött vízzel és vízből fűtött levegővel is fűteni. Jellemző a hőszivattyúkra, hogy ahogy drágul a technológia (a levegőstől, a föld hőt hasznosítón keresztül, egészen a vizet, mint közeget használóig) úgy nő a hatékonyság és a megtérülés.
Megéri?
Az, hogy környezettudatos valaki, attól még nem biztos, hogy a pénztárcája is ugyanolyan környezetbarát módon gondolkodik, mint ő. Ezt egyféleképpen lehet igen hatékonyan befolyásolni, méghozzá megtérülési számításokkal. Nem mindegy ugyanis, hogy egy elavult, energiapocsékoló berendezést üzemeltetünk folyamatosan évekig, igaz olcsóbb beszerzési árral, vagy egy, a kezdetekben akár két és félszer, háromszor drágább rendszert, ami viszont már az első működéstől sokkal kevesebbet fogyaszt és jobb a hatásfoka. Utóbbi, bár drágább a bekerülési értéke, átlagosan 3,5-8 év alatt megtérülhet egy átlagos, háromtagú család felhasználási szokásait figyelembe véve, illetve magát az alkalmazott technológiát.
Érdekesség, hogy a különböző működésű hőszivattyúkat tekintve évente szinte duplázódik a telepített rendszerek száma Magyarországon. 2009-ben számuk meghaladta az 1500-2000 darabot és az energiaárak növekedésével ez a szám tovább emelkedik majd. Apró hátráltató tényező, hogy bár évente írnak ki támogatási pályázatot, a megvalósulás átcsúszhat egy következő évi pályázathoz is, mivel az engedélyezési eljárás elég hosszadalmas (a bányamérnökségek 6-8 hónap alatt, míg a vízügyi hatóságok általában 2-3 hónap alatt adják ki ezen engedélyeket) azon esetekben, amikor ez szükséges, leginkább talajhőszondák és vizes működésű hőszivattyúk esetében.
1+1=?
Konkrét megtakarítási példával szemléltetve egy, a melegvíz-előállításra használt hőszivattyú működésének előnyeit forintosíthatjuk. Amennyiben úgy számolunk, hogy egy hagyományos, 80 literes villanybojlernek 1550 kWh a melegvíz-előállításhoz szükséges éves energiamennyisége és az éves energiafelhasználása 1836 kWh/év, akkor 47,82 forintos kWh árral számolva 87 797 forintra jön ki az éves energiaköltségünk. A rendszer hatásfoka itt 84,4%, lévén több energiát használunk, mint ami az előállításhoz szükséges energiamennyiség.
Mindezt egy 80 literes fali hőszivattyúval szembeállítva, amely a lakás elhasználódott levegőjéből nyeri a fűtéshez szükséges hőt, a meleg víz előállítási igény ugyanúgy 1550 kWh évente, az éves energia felhasználás itt 620 kWh, így a 47,82 forintos kWh egységárral kalkulálva mindössze 29 648 forint az éves energiaköltség. A hatásfok itt 250% lévén még a felét sem használtuk el az előállításhoz szükséges energiamennyiségnek.
A két fogyasztás különbsége igen tetemes: 1216 kWh, azaz 58 149 forint, ami évente már rögtön a család zsebében marad, sőt amennyiben az elektromos áramot GEO tarifaként vételezzük, vagy valamilyen megújuló energiával állítjuk elő, ez a megtakarítás tovább növelhető.
GEO tarifa
A hőszivattyút üzemeltetők, bár a hagyományos kazánokhoz képest kevesebbet fizetnek a fűtésért vagy a meleg víz előállításért, még mindig normál A1-es áramtarifával használják környezetbarát berendezésüket, amelynek így nem csökkenthető a megtérülési ideje. A 2009 áprilisában bevezetett B GEO tarifa, azoknak kedvez, akik hőszivattyúval oldják meg házuk, lakásuk fűtését, melegvíz-előállítását, illetve egyes esetekben azok hűtését is.
A B GEO tarifa, amely vezérelt, naponta legalább 20 óra fűtési időt nyújt úgy, hogy a megszakítás 2 óránál rövidebb, és két megszakítás között minimálisan 2 óra bekapcsolási idő áll rendelkezésre. Ezzel a hőszivattyús rendszer megfelelő mennyiségű villamos energia betáplálást kap a folyamatos üzemeléshez. A tarifát lakossági ügyfelek, továbbá a 3x63 Ampert (39 kW) meg nem haladó névleges csatlakozási értékkel rendelkező üzleti ügyfelek és közintézmények igényelhetik meglévő, illetve új hőszivattyús rendszer villamosenergia-ellátásához.
Az ELMŰ szolgáltatási területén az A1 normál díjszabása lakossági ügyfeleknek bruttó 47,82 forint kWh-ként, ami tartalmazza a rendszerhasználati díjat, a VET 147. paragrafusa alapján fizetendő pénzeszközöket és az áfát is. A B GEO tarifa, ehhez képest 16,11 forinttal olcsóbb, mindössze 31,71 kWh-ként. Ebből is látszik, hogy megéri új mérőórát kérni a meglévő hőszivattyúkhoz, illetve új létesítésnél, amennyiben tervben van a hőszivattyú alkalmazása.
Nem elhanyagolható tény azonban, hogy az áramszolgáltatók különböző megfelelőségi elvárásokat támasztanak, amelyeket általában az általuk elfogadott telepítő cégek által forgalmazott készülékek teljesítenek mindenféle átalakítás és plusz költség nélkül. A már meglévő rendszerekről -amennyiben nincs az elfogadott készülékek között- megfelelő tanúsítványt kell beszerezni
Figyelembe véve, hogy egyelőre csak az ELMŰ és az ÉMÁSZ által szolgáltatott területen érhető el a speciális B GEO tarifa, ez erősen korlátozza a felhasználók körét. További probléma a szabott maximális teljesítmény, így az esetleges üzleti ügyfelek, akik ennél nagyobb teljesítményű hőszivattyút alkalmaznak, kiesnek a kedvező tarifát igényelhetők csoportjából. Információnk szerint az E-ON részéről még e hónap végén, május elején várható bejelentés egy, a geotermikus hőszivattyúk használatához kialakított speciális tarifáról és vélhetőleg a DÉMÁSZ sem tétlenkedik majd. Ez a lépés a kormány és az áramszolgáltatók részéről elősegítheti, hogy egyre többen térjenek át a hőszivattyúkra.
A jobb, több. Támogatják!
Sokan talán azért rettennek meg a megújuló energia használatától, mert a kezdeti költségek magasabbak, mintha hagyományos gázkazánt választanának. Ami Magyarországon jelenleg ösztönzőleg hathat, az a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon energiahatékonysági alprogramja, amely esetében az egyik „leginkább jövedelmező" kiegészítő támogatás az alaptámogatáson felül elérhető klímabónusz.
Az alaptámogatás esetében, megújuló energiaforrás hasznosítása esetén a támogatás mértéke a beruházás maximum 30%-a lehet, de maximum 1 470 000 forint, 4,9 millió forintos maximálisan figyelembe vehető beruházási költség esetén. Ehhez adódhat még hozzá az úgynevezett klímabónusz, ami 10-30%-közötti további támogatás lehet. Itt a támogatás mértéke attól függ, hogy a beruházás elkészültekkor az épület eléri-e a „B" energetikai kategóriát, vagy az ennél jobb „A", illetve „A+" kategóriát. Az első esetben, a „B" kategóriánál 10%, az „A"-nál 20%, míg az „A+" esetében már 30% a megítélt támogatás. Ezen számok tükrében, egy jó hőszigeteléssel és az alkalmazott technológiától függően akár a bekerülési érték 60%-a is megszerezhető, mint támogatás, így ezzel csökkenthető az adott beruházás megtérülési ideje is.
Megtakarítás, környezetvédelem
Sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy ha akár háromszor - vagy, még ennél is drágábban - szerzik be a hőszivattyús rendszerüket - az állami támogatást is figyelembe véve -, akkor megéri-e nekik az egész, hisz a befektetett pénz csak jó pár év múlva térül meg. Egyfelől, ha a szemlélet olyan, hogy az ember nem azonnal, vagy egy-két éven belülre várja a megtérülést és elfogadja a hosszú távú tervezést, akkor igen, megéri.
Más oldalról megközelítve a kérdést, ha azt nézzük, hogy a saját CO2 kibocsátásunk mennyivel csökken és a hőszivattyúk tömeges alkalmazásával, mennyivel is csökkenthető globálisan ez az érték, akkor különösen megéri, lévén a fosszilis anyagok használata drasztikusan csökkenthető. Ehhez viszont környezetbarát szemlélet is kell, illetve a meglévő technológiák jobb elterjedése, nagy darabszámú sorozatgyártás, az előállítási költségek csökkentéséhez, és nem utolsósorban megfelelő állami támogatás, ösztönzés, ahogy ez Európa sok országában már bevett gyakorlat.
http://www.hg.hu/cikk/epitkezes/9340-a-hoszivattyu-mint-csodafegyver
Eredetileg ez volt az elképzelés a favágással kapcsolatban:.jpg)
LMP kampányzáró kicsit másképp
Az indonéz példa
Minden nagyobb autó gyártó, a Ford és a Toyota is előáll a saját elektromos autójával, nem csoda, ha a Volvo is így tesz a Vattanfall nevű tiszta technológiával foglalkozó céggel összefogva. A 4 kerék meghajtású V70-es 2012-re lesz kész. Mivel a károsanyag kibocsájtása 50 g/km alatt marad, valószínüleg 5000 Eur támogatásra számíthat az EU-tól minden vásárló.
Találtam egy okos kis szoftvert. A laptopon levő kamerán keresztül érzékeli, hogy mikor nézek a képernyőre és amikor elfordítom a tekintetem rögtön standby-ba rakja a monitort.
2010 februárjában az ICANN.org végre elkezdi kiosztani az .eco végződésű domaineket.
Barátunk, Jófej Szabi fedezte fel a fenti képet az aboutjulia.com-on. A lényeg, hogy Júlia is organikus felsőt visel. (a gyártót nem reklámozzuk)
bio-szén! talán a jövő: sok cikket átveszünk angolul, ha nagyon nem érted, küldjél nekünk mailt és leirjuk a lényeget. (vagy tanulj meg angolul)
Napelemmel megy. És jól is néz ki.